Gyűlöllek
Children of Distance
Gyűlölöm, hogy úgy csinálsz, mintha nem is lennék,
Szemtől szembe elmondani nem merted, így tessék,
Elmondok most mindent, bár tudom ezt nem akarod,
És tudom, hogy az érzés ott van, de magadnak is tagadod.
De nekem még az mindig fáj, hogy nem válaszolsz soha,
Hiába is vártam, tudtam én vagyok ostoba.
Nem kértem, hogy mondj igazat, azt sem kértem hazudj,
De remélem, hogy nem engedem, hogy nyugodtan aludj.
Megérdemled, te is tudod, mert hiába is kértelek,
Úgy sem számít mit mondok, így most nem is féltelek.
Ha végig hallgatsz megérted, hogy miért szólt minden rímem,
Én mindig téged akartalak, de rájöttem, hogy így nem.
Csak azt akartam te is tudd, nem tűnt el nyom nélkül,
A seb amit te okoztál majd megöl engem végül,
De minden szavam lepereg, bár tudod, érted könyörög,
Rám se nézel, meg se hallgatsz, csak kimutatod közönyöd.
Refrén:
Mikor a nevem meghallod könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni!
Gyűlölök rád gondolni! Gyűlöllek feledni!
Gyűlöllek! Gyűlölöm, hogyha hazudsz!
Gyűlöllek! Te is gyűlölj, hogyha tudsz!
2. Versszak: (Őzi)
Jó barátok voltunk, minden felé együtt mentünk
Most nézd mivé lettünk! Egymás elől menekülünk
Csupán azért, mert megpróbáltam szeretni
És borús napokon is, önfeledten nevetni
Jól indult el minden, majd megbeszéljük persze
Két sör mellett ülve, néztünk fel az égre
Nagy fordulatot vettél, a kérdést fel tetted
Hogyha szemét lennél választhatnék barátnőm és közted
Ekkor robbant szét minden! Nah Őzi mit tegyél?
Csak erre nem számítottam, bármit is hinnél
A gyűlölettől izzik most mind a két szemem
Én bíztam bennetek, de hát úgy látszik tévedtem.
Beteg lettél, engem is gyötört legbelül,
De mondd, ki volt még így melletted a barátnődön kívül?
Most se barát, se lány, lassan be is kattanok,
És gondolkozzatok el azon, hogy elértétek célotok!
Refrén:
Mikor a nevem meghallod könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni!
Gyűlölök rád gondolni! Gyűlöllek feledni!
Gyűlöllek! Gyűlölöm, hogyha hazudsz!
Gyűlöllek! Te is gyűlölj, hogyha tudsz!
3. Versszak: (Shady)
Tudom szánalmas vagyok, meg hogy a testem-lelkem nyomor,
Remegő térd, beszűkült gyomor, ezt adta a középiskolai pokol
Komor, konok, mocsok világ, ahol rengeteg a rohadt szemét,
Most meg az árnyékomtól is remegek, még megfizettek ezért!
Féltem az összes naptól, attól mi történik holnap,
Hogy a szünetekben vajon majd melyik szekrénybe pakolnak?
Hátul voltam a sorban, mindig én feküdtem porban,
Mindig egyedül ültem a padban, mondd ezzel kinek ártottam?
Itthon bezárkóztam a szobámba, sírtam egész este,
Könnyektől fájt a fejem, megoldást álmaimban kerestem.
Keseregve, százszor megalázva, beletiporva a sárba,
Most meg mindenki csak néz, nem érti miért vagyok mindig árva!
Engem nem lehet szeretni! Egy bolond kisgyerek vagyok,
Egy kurva mártír, talán még máglyát is kapok,
De most már a láng sem fog, mert bennem él a tűz,
S míg a bosszúvágy ég bennem addig van mi hajt mi űz!
Refrén:
Mikor a nevem meghallod könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni!
Gyűlölök rád gondolni! Gyűlöllek feledni!
Gyűlöllek! Gyűlölöm, hogyha hazudsz!
Gyűlöllek! Te is gyűlölj, hogyha tudsz!
4. Versszak: (Horus)
Szeress vagy gyűlölj, én komolyan mondom leszarom,
Hidegen hagy a szöveged, nyugodtan bekaphatod az alkarom,
Karambol az öklömmel, mi más lenne a mese vége,
Ha velem kezdesz te faszkalap én egy fél perc alatt teszlek félre!
Mi történik, miért remegsz, nemrég nagyobb volt a pofád,
Egyszer bulldog voltál, most meg teszed nekem a kiscicát!
Emlékszel rá, mikor még én voltam a sokkal gyengébb?
Belém rúgtál, rám nevettél, így szóltál: köcsög kell még?
Most itt állok, mégis rémültnek látszol,
Várjunk, közelebb lépek lehet, hogy csak a szemem táncol.
Nézz rám, idenézz, ne tekintgess félre,
Hülye voltál, elcsúszol, de te hívtál a jégre!
Évek óta vártam már a találkozást testvérem,
Nem marad el a poén, most már a viccet végig mesélem!
Bamm! Itt a csattanó, de te miért nem maradsz állva?
Ha az élet hozzád túl jó fej, majd én leszek szemétláda!
Refrén:
Mikor a nevem meghallod könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni!
Gyűlölök rád gondolni! Gyűlöllek feledni!
Gyűlöllek! Gyűlölöm, hogyha hazudsz!
Gyűlöllek! Te is gyűlölj, hogyha tudsz!
Mikor a nevem meghallod könnybe lábad a szemed,
Ahol az ég és a föld összeér ott nevetek feletted!
Szemem vértől izzik, haragomtól óvjon meg az ég,
Mikor a szikrából vad tűzvihar lesz nincsen menedék!
Szeretlek gyűlölni! Gyűlöllek szeretni!
Gyűlölök rád gondolni! Gyűlöllek feledni!
Gyűlöllek! Gyűlölöm, hogyha hazudsz!
Gyűlöllek! Te is gyűlölj, hogyha tudsz!
album címe: Csapó kettő
megjelenés: keressük!
hossz: 0:00
kiadó: szerzői kiadás
zeneszerző: Ács Róbert
Nyári Roland
Somogyi Péter
szövegíró: Ács Róbert
Főczény Márk
Nyári Roland
Somogyi Péter
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 44357