A Fleetwood Mac-et idézi meg a Rumours of Fleetwood Mac Budapesten
tovább
Mennyország
FankaDeli
Verse 1.:
Ez a hely, ahol élek és mint a filmekben
telnek az évek, totál egyszerű történet,
csak dolgozom, aztán majd meghalok,
ez vagyok: egy csavar a rendszer mélyén,
nem nagyon szeretem, de majd a végén talán kiderül,
hogy mi a lényeg, az is lehet, éppen az, hogy nincsen,
hogy minden kincsem csak egy másodperc töredéke,
ez lenne menedéke a magamfajtának,
de úgyis kitalálnak majd egy újabb vérszívó techinkát,
van, aki bepiált, yoo, van, aki bepipált:
mindegy, csak hasson, na, fogadd a passzom,
ideje lenne szerezni egy pontot,
talán pont ott, ahol evezünk kevesen,
igen, már a neve sem rémlik, csak szerezz egy kéglit,
egy autót, egy állást, figyelem az állást,
de még egálra se jövünk ki, tuti elpicsázás...
Refrén: x2
Mindegy, hogy nyugaton, mindegy, hogy keleten
élsz, úgyis félsz, mert nem igaz a fele sem
a mesének, mégis én hiszek a csodában,
a mennyország ott lakik minden kis szobában!
Verse 2.:
Még mindig hajt az ösztönöm, bepakolom a bőröndöm,
a kiskirályok seregének odatartom, igen, azt,
megnyalhatod, Mr. Tulaj, a zene, mint egy tutaj
és a mikrofonnal evezgetek, yee, ez zorall,
kecskeméti betontenger viharában sodródom,
van arra jó okom, hogy a középső ujjam
felétek tartsam és utána meg tipli,
az izgalomra whiskey, bár nem vagyok cowboy,
csak egy rapboy, tudod, egy olyan betyár-paraszt fajta,
na rajta, ez itt a Balkán, nem hollywoodi történet,
Deli festi ezt a szomorú a körképet,
te is majd öt évet ülsz ártatlanul, balek,
egymást melletti cellánk, mert a balhét miránk verik,
és ez még a szebbik sztori,
na csocsi, jenkik, én csak dúdolom a dalomat,
remélem, hogy még halogat az élet
nekem is egy picikét...
Refrén: x6
Ez a hely, ahol élek és mint a filmekben
telnek az évek, totál egyszerű történet,
csak dolgozom, aztán majd meghalok,
ez vagyok: egy csavar a rendszer mélyén,
nem nagyon szeretem, de majd a végén talán kiderül,
hogy mi a lényeg, az is lehet, éppen az, hogy nincsen,
hogy minden kincsem csak egy másodperc töredéke,
ez lenne menedéke a magamfajtának,
de úgyis kitalálnak majd egy újabb vérszívó techinkát,
van, aki bepiált, yoo, van, aki bepipált:
mindegy, csak hasson, na, fogadd a passzom,
ideje lenne szerezni egy pontot,
talán pont ott, ahol evezünk kevesen,
igen, már a neve sem rémlik, csak szerezz egy kéglit,
egy autót, egy állást, figyelem az állást,
de még egálra se jövünk ki, tuti elpicsázás...
Refrén: x2
Mindegy, hogy nyugaton, mindegy, hogy keleten
élsz, úgyis félsz, mert nem igaz a fele sem
a mesének, mégis én hiszek a csodában,
a mennyország ott lakik minden kis szobában!
Verse 2.:
Még mindig hajt az ösztönöm, bepakolom a bőröndöm,
a kiskirályok seregének odatartom, igen, azt,
megnyalhatod, Mr. Tulaj, a zene, mint egy tutaj
és a mikrofonnal evezgetek, yee, ez zorall,
kecskeméti betontenger viharában sodródom,
van arra jó okom, hogy a középső ujjam
felétek tartsam és utána meg tipli,
az izgalomra whiskey, bár nem vagyok cowboy,
csak egy rapboy, tudod, egy olyan betyár-paraszt fajta,
na rajta, ez itt a Balkán, nem hollywoodi történet,
Deli festi ezt a szomorú a körképet,
te is majd öt évet ülsz ártatlanul, balek,
egymást melletti cellánk, mert a balhét miránk verik,
és ez még a szebbik sztori,
na csocsi, jenkik, én csak dúdolom a dalomat,
remélem, hogy még halogat az élet
nekem is egy picikét...
Refrén: x6
kapcsolódó videók
keressük!
