Lesz maga juszt is az enyém!
Eszenyi Enikő
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
Tavasszal én csak azt daloltam,
Zokogva, hogy szeret-e még.
Tavasszal még bolondja voltam,
De mégsem nyertem el szívét.
Ma már a vén szigetre hó hull,
S a fákat rázza téli szél.
S a lelkem csak újra lángra gyúl,
A szívem megint remél!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
Hiába táncol éjszakán át,
Hiába van babája száz,
Tudom, hogy gyötröm minden álmát,
Vidám szívét emészti láz.
Hiába járja még a tangót,
Ha pezsgő gyöngye könny csupán.
A bánat ezerszer jajgatóbb,
A sok-sok pohár után.
Tudom, hogy egy szavamra jönne,
De szíve büszke és kevély.
Tudom, hogy egyre hull a könnye,
Ha feketén leszáll az éj.
Tudom, ha hallaná a dalt ma,
A régi dalt, szeret-e még,
Ölelő karomba omlana,
Minek ez a büszkeség...
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
Tavasszal én csak azt daloltam,
Zokogva, hogy szeret-e még.
Tavasszal még bolondja voltam,
De mégsem nyertem el szívét.
Ma már a vén szigetre hó hull,
S a fákat rázza téli szél.
S a lelkem csak újra lángra gyúl,
A szívem megint remél!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
Hiába táncol éjszakán át,
Hiába van babája száz,
Tudom, hogy gyötröm minden álmát,
Vidám szívét emészti láz.
Hiába járja még a tangót,
Ha pezsgő gyöngye könny csupán.
A bánat ezerszer jajgatóbb,
A sok-sok pohár után.
Tudom, hogy egy szavamra jönne,
De szíve büszke és kevély.
Tudom, hogy egyre hull a könnye,
Ha feketén leszáll az éj.
Tudom, ha hallaná a dalt ma,
A régi dalt, szeret-e még,
Ölelő karomba omlana,
Minek ez a büszkeség...
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Csak az enyém!
Nincs egyebem, csak a remény,
Csak a remény, a remény.
Karikagyűrű ragyoghat a kezén,
Kacaghat gúnyosan ma még felém!
Lesz maga juszt is az enyém,
Csak az enyém,
Az enyém!
előadó:
Eszenyi Enikő
album címe: E-tango
megjelenés: keressük!
hossz: 3:22
kiadó: Magneoton
zeneszerző: Eisemann Mihály
szövegíró: Harmath Imre
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 25137
album címe: E-tango
megjelenés: keressük!
hossz: 3:22
kiadó: Magneoton
zeneszerző: Eisemann Mihály
szövegíró: Harmath Imre
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 25137
kapcsolódó videók
