csak azért játszom veled,
hogy adjak magamból mindig egy részt
de ha félrelépsz: persze csak úgy értem, hogy az útról
rájöttem arra, hogy valamit
felolvashatnék egy újabb színt
ami erre hív: hogyha szeretnéd, én kitépném
az oldalakat amik fájnak
ha csak újra meg újra átlapozod
de benned marad a mérgem, az ellenfeled egy szélmalom
hogyha néha írsz
én kikapcsoltnak látszom
hogyha néznél még
én nem mutatom meg az arcom
hogyha félsz még ettől
én ráfestem a falakra
ha már felejtenél, már felejtenél
én nem hagynám magam