Te másról beszélsz, én rólad írok,
Te rajtam nevetsz, én érted sírok,
Te a mának élsz, én benned élek,
Te kalandra vágysz, én egy kicsit félek,

Neked valaki kell, nekem pont Te kellesz,
Téged gazdaggá tesz, tőlem mindent elvesz,
Ez az érzés, ami velünk játszik,
Téged elrepít, engem a földre csábít.

De várj, ez itt a kettőnk álma,
Nekem nagyon fájna, ha egyedül ébrednék,
Várj, ez itt a kettőnk álma,
Neked több is járna, de nekem ez épp elég már.

Itt várok rád!

Te előre mész, én még hátra nézek,
Neked néhány perc, nekem hosszú évek,
Te a szavakat érted, én a zenét hallom,
Te a vizen jársz, de én kinn a parton,

Te már ébrednél, amikor melléd fekszem,
Te indulnál, de én csak most érkeztem,
Te már másra vágysz, én csak Téged várlak,
Te elveszítesz, én megtalállak.

De várj, ez itt a kettőnk álma,
Nekem nagyon fájna, ha egyedül ébrednék,
Várj, ez itt a kettőnk álma,
Neked több is járna, de nekem ez épp elég már.

De várj, ez itt a kettőnk álma,
Nekem nagyon fájna, ha egyedül ébrednék,
Várj, ez itt a kettőnk álma,
Neked több is járna, de nekem ez épp elég már.

Te másról beszélsz, én rólad írok,
Te rajtam nevetsz, én érted sírok,
Te már másra vágysz, én csak Téged várlak,
Te elveszítesz, én megtalállak.

De várj, ez itt a kettőnk álma,
Nekem nagyon fájna, ha egyedül ébrednék,
Várj, ez itt a kettőnk álma,
Neked több is járna, de nekem ez épp elég már.

De várj, ez itt a kettőnk álma,
Nekem nagyon fájna, ha egyedül ébrednék,
Várj, ez itt a kettőnk álma,
Neked több is járna, de nekem ez épp elég már.