Mikor a tűz nagy volt és bennetek még égett
büszkén világított gazdagnak, szegénynek
a nyomorultnak otthont, meleget adott
és látták Istent a világtalanok.
Mikor még volt hit és volt bennetek hála
gyenge volt a gonosz, mert senki sem szolgálta
a mindenségben minden úgy volt ahogy kellett
lent oktondi barmok, s az istenek fent.
Változott a világ, másabb lett a föld
a tisztesség rég elszállt, messze költözött
megváltozott minden, az égbolt elborult
földre hullt a Nap és a tenger lángra gyúlt.
A bitó áll, a múlt bezár.
Rázkódtak a hegyek, az égből hullt a kő
farkas lett az ember és számító a nő
őrült óceánok mindent elmostak
ugattak a kutyák ősi titkokat.
A bitó áll, a múlt bezár.
Kihalt minden érzés, szörnyű hideg lett
barbár törvények közt minden elveszett
ordasok hadától védtelen a nyáj
a gonosz lett az úr, ő lett a király.
A bitó áll, a múlt bezár.