Hogy a felszínen maradhass,
nem vagy elég mély, pedig belül hatalmas
több visszahúzódó személynek látszó repülő tárgy lennél, hát ide hallgass!
Ha a kulcsot pörgető csőcselék szerinted nálad jobb,
pedig nem erősebbek ők, csak a pofájuk nagyobb,
s egy legyintéssel elhagyod őket, ebben biztos vagyok.
Lehetsz szájhűtő naív, vagy forró fejű ravasz,
értelmed ablakát vakká agyaggal be ne tapaszd,
vagy számolj, hogy mivel jár, s ha lehet, úgy se tedd meg azt.
Csak sejted a világ veled hányadán áll,
és hogy nem lehetsz hülyébb a nagy hányadánál,
bár ennél vidámabb híreket is szívesen hallanál.
Igen. a világ így is szép, hogy a fele már elrohadt.
Aki egész nap loholt, csak a vesztébe rohant,
és nekünk csak az maradt, hogy szóval tartsuk az itt maradtakat.
Annyi éves némaság,
mozdulatlan bénaság.
Annyi éves némaság,
Mivel telt el az idő, nem is tudom már...