Mikor leszáll az éj, és megáll a szél
Az olajfák illatán ezer csillagot gyújt a dér
Mikor állsz a kő előtt, hol megszakadt a szív
A szent éjre nézel, végül ő is hazatért
Hét tornyot emelt a puszták népe a homokon
És ha forrt a világ bús tengere, ének szállt a romokon
Te is térj vissza hozzá, ha csábít a nagyvilág
Ezer ősöd kiált, ő mindig vissza vár
Legyen áldott a nép, legyen áldott, ki visszatér
Legyen áldott a vér, ha új életre kél
Legyen áldott a szó, ha az igazságról szól
Legyen áldott a föld, ő mindig visszavár