Egy éretlen játék, aminek indult,
Egy életlen élmény, ami kitisztult,
Mint a folyók mik egymásba ömlenek,
Majd az óceánokba a tengerek,
És az utak mik magukból, önmagukba vezetnek!
Egy éretlen játék, amiből indult,
Egy életlen élmény, ami kitisztult,
Mint a hegyek, mik völgyekbe omlanak,
És a napfény mit elnyel az alkonyat,
Mint a tűz, amit semmilyen víz ki nem olthat!
Egy táncot lejts csupán, azt akarom,
Egy tánc a testünkön át, úgy akarom,
Még egy táncot, véget nem érő alkalom.