Érinthetetlen Jerikó
A.D. Studio
Koldusok voltunk a gyémánt úton,
S a kerék csak forgott,- Jóért és gonoszért.
Koldusok voltunk, mikor a hajnali fény-
Megtörte az éj hűvösét.
És minden semmivé lett,- A prostituált pozitív képen,-
S most nincs az-az ágy, amely örömre lázad,-
Oly esztelenül, mint a 20. század.
S az összegyűrt szavak megannyi gondja,-
Szétolvad a számban,- egy mondatnyi jóra,-
Hogy itt élek, bár néha fáj,-
De a szeretet a szívemben még megbocsát!
Hogy itt élek, bár néha fáj…
Igen,- Igen más idők jöttek,-
S csak hazugságot láttam a szemekben…-
Démonok járták násztáncukat, beteg, hazug lelkekben.
És én hiába kértelek, hívtalak,-
Ismét hűvössé vált az alkonyat.
S mert nem néztél a szemembe, már tudtam,- hogy elsirathatsz!
- Én elsirattalak.
Az összegyűrt szavak megannyi gondja,-
Szétolvad a számban egy mondatnyi jóra,-
Hogy itt élek, bár néha fáj,
De a szeretet a szívemben még megbocsát!
Itt élek, bár néha fáj…
Refr:
Túl messzire szállt az álom! Túl messzire szállt a képzelet!
De csak koldusok voltunk a gyémánt úton,-
Érinthetetlenek!
Túl messzire szállt az álom,- túl messzire szállt a képzelet,
De csak koldusok voltunk a gyémánt úton,-
Érinthetetlenek!
Csak a szemed őrzi tovább az emlékemet,-
Meg a vízre rajzolt krétajelek!
Amíg enyém a bőrödön az ujjlenyomat,- Addig igaz az a jel, amit a kezem mutat
Hogy itt élek bár néha fáj,
De a szeretet a szívemben még megbocsát.
Maradt a szex, és a drog,- És a rock & roll. A tetovált bőr és a kokain-csók.
Mert minket senki sem hívott,- De itt tart a vég,-
Egy fordított álom,- Egy avantgarde kép.
S a kerék csak forgott,- Jóért és gonoszért.
Koldusok voltunk, mikor a hajnali fény-
Megtörte az éj hűvösét.
És minden semmivé lett,- A prostituált pozitív képen,-
S most nincs az-az ágy, amely örömre lázad,-
Oly esztelenül, mint a 20. század.
S az összegyűrt szavak megannyi gondja,-
Szétolvad a számban,- egy mondatnyi jóra,-
Hogy itt élek, bár néha fáj,-
De a szeretet a szívemben még megbocsát!
Hogy itt élek, bár néha fáj…
Igen,- Igen más idők jöttek,-
S csak hazugságot láttam a szemekben…-
Démonok járták násztáncukat, beteg, hazug lelkekben.
És én hiába kértelek, hívtalak,-
Ismét hűvössé vált az alkonyat.
S mert nem néztél a szemembe, már tudtam,- hogy elsirathatsz!
- Én elsirattalak.
Az összegyűrt szavak megannyi gondja,-
Szétolvad a számban egy mondatnyi jóra,-
Hogy itt élek, bár néha fáj,
De a szeretet a szívemben még megbocsát!
Itt élek, bár néha fáj…
Refr:
Túl messzire szállt az álom! Túl messzire szállt a képzelet!
De csak koldusok voltunk a gyémánt úton,-
Érinthetetlenek!
Túl messzire szállt az álom,- túl messzire szállt a képzelet,
De csak koldusok voltunk a gyémánt úton,-
Érinthetetlenek!
Csak a szemed őrzi tovább az emlékemet,-
Meg a vízre rajzolt krétajelek!
Amíg enyém a bőrödön az ujjlenyomat,- Addig igaz az a jel, amit a kezem mutat
Hogy itt élek bár néha fáj,
De a szeretet a szívemben még megbocsát.
Maradt a szex, és a drog,- És a rock & roll. A tetovált bőr és a kokain-csók.
Mert minket senki sem hívott,- De itt tart a vég,-
Egy fordított álom,- Egy avantgarde kép.
előadó:
A.D. Studio
album címe: Páratlan páros
megjelenés: keressük!
hossz: 4:19
kiadó: Record Express Publishing
zeneszerző: Auguszt Bárió Gábor
szövegíró: Goodwill György
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6708
album címe: Páratlan páros
megjelenés: keressük!
hossz: 4:19
kiadó: Record Express Publishing
zeneszerző: Auguszt Bárió Gábor
szövegíró: Goodwill György
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 6708
kapcsolódó videók
