Fénylő szemedben néma kiáltás
Ócska ez a szerelem, ez az utolsó felvonás.
Hiába minden, minden kedvesem,
Hiába már...
Kérlelsz szelíden és simogatsz tétován...
Pedig elmúlt ez a szerelem,
Mint egy unalmas délután.
Hiába minden, minden kedvesem,
Hiába már...
Hiába minden, minden kedvesem,
Hiába már, búcsúzzunk ma el,
Szép csendesen, talán majd meg is könnyezem...
Ne sírj, ó kedvesem,
Megőrizlek a fényképeken!
Hát menj, szép csendesen,
Majd titokban könnyezem.
Magányos éjszakán nehéz lesz nem gondolni rád!
Nem gondolni rád...
Hogyha kell, hát beismerem,
Közöttünk nincsenek csodák,
Nincsenek csodák...
Hiába minden, minden kedvesem,
Hiába már, búcsúzzunk ma el,
Szép csendesen, talán majd meg is könnyezem...
Ne sírj, ó kedvesem,
Megőrizlek a fényképeken!
Hát menj, szép csendesen,
Majd titokban könnyezem.