Csonka magyarországnak a délkeleti táján
Élt egyszer egy cigány legény meg egy szép cigány lány.
Zöld erdő volt a hazájuk,puha pázsit a párnájuk,
Hulló levél betakarta,ha hideg jött rájuk.
És amikor kigyúlnak a csillagok az égen:
Cigány legény hegedűje szól az erdő szélen
Belesír az éjszakába,mesét mond a kicsi szája,
Szerelemből símul hozzá tündér szép babája.
Egyszer aztán meglátta a királyfi a lánykát.
Vett is néki selym ruhát,ezüstös topánkát.
Kastélyába felvitette,rózsavízben fürösztötte:
Imádja a menyasszonyát azt a szép cigány lányt.
És amikor kihunynak a csillagok az égen:
Cigány legény hegedűje nem szól úgy mint régen.
A vadgalamb is azt mondja mindig csak azt turbékolja:
Bánatában szakadt meg a hegedűje húrja.