Afrika üzent nekünk
tegnap ismét hallottam a bazár zsivaját álmomban
Emlékszem, akkor egy este felhívtalak és csak össze-vissza
dadogtam lehet egy kicsit meg is ártott a jeges whisky,
amit egy szmokingos úr szolgált fel
Csak arra emlékszem, hogy az üvegfal másik oldalán
állt egy csomó burnuszos arab és bámult
Hívtalak, mert tudtam kijössz elém a repülőhöz
Mert tudtam akkor már ...
Már biztos voltam benne, hogy ki fogsz jönni.
Kiderült másik géppel megyünk és én három napon keresztül
próbáltalak elérni
Küldtem táviratot, üzentem az utazási iroda faxán
Hívtalak mindenhonnan: utcáról, szállodaszobából
mindenhonnan, ahol csak telefont láttam.
Álmodom néha erről
meg a tevékről, a tenger zúgásáról, a fehér falakról,
a Medináról
Arról a fiúról, aki felvitt a bazár tetejére és utána
mindenképpen szőnyeget akart velem vásároltatni
nem értette, hogy én csak telefont keresek
hogy én csak valami ici-picit szeretnék magammal vinni
NEKED
Aztán hosszasan veszekedtem egy árussal néhány semmiségen,
de tudtam közben akármennyit is kér megadom neki
mert már megláttam azt amit kerestem
már elhatároztam mit viszek neked

Afrika köszöntött azon az estén
Azon az estén, amikor végre beszélni tudtunk
Te azt mondtad Persze akármilyen későn is, de megvársz
Éjjel háromra beszéltük meg a találkozót
és Tunézia felébredt
Lágyabb lett a sípok hangja, fellángolt a naplemente,
a tengerparti lovasok mesefigurákká váltak
Álltam a szállodaszoba erkélyén és néztem, egy régi hajót
tele turistákkal Hangosak voltak, jókedvűek, mint az igazi
kalózok
A jégkockák barátságosan koccantak poharam falán.
Afrika köszöntött.
Ugrálni tudtam volna
Rögtön elmentünk a barátommal tudod, akiről már meséltem
Szóval elmentünk ünnepelni. Egy zsák pénzt kifizettünk,
akkora homárokat rendeltünk, hogy alig fért a tányérra, meg
olajbogyót mindent, amitől előtte annyira tiltottak minket
Kinyílt a világ
Afrika köszöntött minket
Afrika köszöntötte szerelmünket
Nem harangzúgással, hanem sípokkal-dobokkal, érthetetlen arab
karattyolással
Másnap a sok árus, már ismerősként üdvözölt, már megtanulták a
nevem, s már nem tűnt karattyolásnak a beszédük
Mosolyogtak, ha bekapcsoltam a magnót, mosolyogtak és
én is mosolyogtam
Mert boldog voltam.

Az a souss-i éjszaka meghozta nekem a szerelem érzését
Meghozta azt az érzést, amire már oly régen áhítoztam
tudtam visszajövök ide, mert Afrika visszavár
Visszavár, hogy megmutassalak neki, hogy megköszönjem neki
az érzést
Afrika visszavár, hogy megmutassam neked a tevéket, a bazárt
a véghetetlen végű homoksivatagot, meg a tengert, a lányokat,
asszonyokat csadorban, a villámló-tekintetű, vizipipát szívó
férfiakat az árusokat, akik egyszerűen csak \"Nagy Banditának\" hívtak és az
afrikai naplementét
Sokszor álmodom arról az éjszakáról, amikor
megtudtam mi a szerelem
Sokszor álmodom Afrikáról
Háromezer kilométert üvöltöttem át a tengerparton
és meghallották a világ minden tájékán, hangom túljutott
az atmoszférán, bejutott a bazár sötétséges labirintusának
minden zugába
Mindenki tudta szerelmes vagyok
Afrika csak csendesen, mélán bólogatott
Bölcsen, mindentudóan, mint a sivatagi tevék
Afrika Szerelmem
visszatérek!
Emlékszem, leszállt a gép,
te ott álltál a váróterem másik végén
Éjjel három volt
Köszönöm neked Szerelmem
Köszönöm neked Afrika.