Mikor először bevágtad
szüleid ajtaját
Szentül hitted, hogy ezentúl
egyedül is megállsz
De megkapod majd valamikor,
az első fizetést
Elindulsz és rájössz,
semmire sem elég
Tiéd e dal
tiéd az életem,
tiéd minden dal,
tiéd az életem,
Tiéd e dal,
tiéd az énekem,
Minden csak most kezdődik el.
Egy reggel felébredsz
az első lány után
megőrülsz, mert azt hiszed
Tiéd a világ!
De az utcákat járod,
haza senki se vár,
magához húz,
egy távoli világ
Tiéd e dal,
tiéd az életem
Tiéd e dal,
tiéd az énekem,
Minden csak most kezdődik el.
Mikor elindulnál végleg
a sötétség felé
Hosszú utadon,
óvjon téged az Ég.
S ha nem értél fel magasra,
ha semmi sem tiéd:
Hidd el még mindig,
még mindig van remény.