Semmi se kell
Pálffy Zsuzsa
Díszek: buta kis kacatok.
Képek...melyeken velem élsz...
Elmaradt ez az egész.
Semmi se kell, amiről rád emlékezem,
Ne nevess rám a régi fényképeiden!
Nem gyógyít, fáj az emlék,
Bár gyönyörű volt még nemrég...
Semmi se kell, ami a múltunkból marad.
Felkavar még, ha bármi a kezembe akad.
Sok apró tárgy köt hozzád,
De emléked mindig visszahozzák.
De kár bármit összetépnem!
Nincs tőled menekvésem!
Célomat el nem érem én sohasem!
Nem csak a tárgyak kötnek!
Nélkülük nem lesz könnyebb
Véled a bús szerelem...
És mégis semmi sem kell,
Amiről rád emlékezem!
Ne nevess rám a régi fényképeiden!
Nem gyógyít, fáj az emlék,
Bár szerelmünk gyönyörű volt még nemrég...
De kár bármit összetépnem!
Nincs tőled menekvésem!
Célomat el nem érem én sohasem!
Nem csak a tárgyak kötnek!
Nélkülük nem lesz könnyebb
Véled a bús szerelem...
És mégis semmi sem kell,
Amiről rád emlékezem!
Ne nevess rám a régi fényképeiden!
Nem gyógyít, fáj az emlék,
De eltépni kár lenne!
Attól jobb nem lenne!
Szeretlek téged még!
Most is még!
Most is még!
Most is még!
Most is még!
Még, még, még...