A hajnal minket ébren talált,
Egy gyönyörű éjszaka múlt el.
Csillapodott végre a láz,
Vágyunk vele messzire szállt el.
Hamar megfagyott közöttünk a szerelem.
Homlokomra írt a sors mély kézjegyet, mint mély sebet.
A hajnal minket ébren talált,
Csendben jött akár a végzet.
Szemeimben az elmúlt ezer év,
Édes bűnök titka éget.
Hamar megfagyott közöttünk a szerelem.
Homlokomra írt a sors mély kézjegyet, mint mély sebet.
Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette.
Oly fájó volt a vég mikor az éjben elvitte tőlem,
Még most sem értem miért.
Hamar megfagyott közöttünk a szerelem.
Homlokomra írt a sors mély kézjegyet, mint mély sebet.
Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette.
Oly fájó volt a vég mikor az éjben elvitte
Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette.
Oly fájó volt a vég mikor az éjben elvitte
Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette.
Oly fájó volt a vég mikor az éjben elvitte
Hazug éj szárnyát tárta szét.
Sötét kabátját ránk terítette…