Az ágyak, ha szólhatnának neked, hogy gyűrt lepedőkön zakatol a vágy.
Ha a lelkem éri lelkedet, ha bőröm érzi a bőrödet, ha átölelsz, és a börtönöm leszel.
Akkor engedd el magad, ez a szenvedély, amit magadba érzel!
Engedd el magad, gyere, tűz legyél, hogy benned égjek!
Egyszer leszek tán én is öreg, hogy az éveket már botom se bírja el.
De visszahoz ide a képzelet, és az se baj, ha az ágy recseg.
Gyere, érezz és égess engem el!
Engedd el magad, ez a szenvedély, amit magadba érzel!
Engedd el magad, gyere, tűz legyél, hogy benned égjek!
Gyere, engedd el magad, ez a szenvedély, amit magadba érzel!
Engedd el magad, gyere, tűz legyél, hogy benned égjek!
Engedd el magad, ez a szenvedély, amit magadba érzel!
Engedd el magad, gyere, tűz legyél, hogy benned égjek el!
Engedd el magad, ez a szenvedély, amit magadba érzel!
Engedd el magad, gyere, tűz legyél, hogy benned égjek!
Engedd el magad!