Mondd, miért sírsz?
Annyi minden vár rád,
Mosolyogva lépj át
A jövőd ajtaján.
Mondd, miért sírsz?
Letörölném szemed,
S az én két szemem
Visszacsillog neked.
Mind, mi volt, rég elmúlt,
És mi minket szétfújt,
Rég elszállt az évekkel már.
Csoroghat könnyed,
Ha boldogság tör rád,
S én csókolnám azt,
Mint az öröm harmatát.
Lehet gondod,
Lehet, rossz álmot látsz,
Ezer új nap vár rád,
Ezer új boldogság.
Mind, mi volt, rég elmúlt,
És mi minket szétfújt,
Rég elszállt az évekkel már.
Most miért sírsz, nincs már semmi baj,
A lelkem megvéd s eltakar,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Összejöttünk,
Senki nem választ szét,
Együtt hajózzuk át
Az öröm tengerét.
Mind, mi volt, rég elmúlt,
És mi minket szétfújt,
Rég elszállt az évekkel már.
Most miért sírsz, nincs már semmi baj,
A lelkem megvéd s eltakar,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Most miért sírsz, semmi baj nincs már,
Itt élünk az álmunk udvarán,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Most miért sírsz, nincs már semmi baj,
A lelkem megvéd s eltakar,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Most miért sírsz, semmi baj nincs már,
Itt élünk az álmunk udvarán,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Most miért sírsz, nincs már semmi baj,
A lelkem megvéd s eltakar,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.
Most miért sírsz, semmi baj nincs már,
Itt élünk az álmunk udvarán,
Bízzál bennem, hidd el, mit szívem akar.