Ha este az utcát járom, velem van egy hű barát a magányom.
Vonz a fény, mint egy szörnyű mágnes, érzem, valamit ott kell megtalálnom.
Hideg, ólomszürke a tegnap, jöhetne már egy fényes ablak, azt várom.
Végre zene dübörög ki egy ajtón, nekem itt a helyem, ezt biztosan látom.
Érzem, végre repülök a fénybe.
Érzem, végre repülök a fénybe.
Zene kalapál monoton a szíveken, vele lüktet a fény, mint egy színes álom.
Mintha millió éjjeli lepke törne a fény, én is erre vágyom.
Érzem, végre repülök a fénybe.
Érzem, végre repülök a fénybe.
Repülök a fénybe. Repülök a fénybe. Repülök a fénybe.
Repülök a fénybe. Repülök a fénybe. Repülök a fénybe.