Csak még egyszer

Hélium

Hittem, hogy örökké ragyog, de eltűnt, egyedül hagyott. Többé sohasem láthatom, csak elvakultam várhatom, hogy talán eljöszz még, mert meglehet, hogy félek majd nélküled. Szívemben szitál a hó, ami bennem elveszett, nem látható. Kínom távol mereng, messze. Fogoly vagyok, ha eljön az este. Minden nap egyre szürkébb, szétfoszlott, ami együtt volt, rég. Lassan kialszik a fény, zord a Hold, reszket az ég. Távol a földtől messze vár valaki minden neszt lesve, a tengerben elveszve egyre csak egy arcot keresve. Köddé vált reménység, ellepi őt a mélység. Most fekszik sötét szobákban, magányból épült várakban csak vár és hallgat, hátha egy hangot hallhat. Ez én vagyok és Te megtalálsz, egyszer majd, ha arra jársz, ahol zokogva dőlnek a fák álmatlanul, időkön át.

Árnyékod előttem táncol, egyre csak engem vádol. Kegyetlen az alkonyat, elmossa az álmomat. Itt hagytál engem és most sírni volna kedvem. Többé nem mosolyogsz rám. Egy szótlan dallam szól most némán. Oly dermedt a hangulat, nekem más már nem maradt. Csak az árnyak között egyedül az ég alatt testük megrendül. Rád gondolok szüntelen, egymagam egy ünnepen.
előadó: Hélium
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Varga Gábor Attila

szövegíró: Andriska János

stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 3869
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i