Ugye emlékszel? Hiszen nem volt rég az az olcsó bűneset,
Mikor egy éjjel lesettenkedtünk, este a kettesen szoftpornó ment
Lent a nagyszobában, és a többit nem tudom:
Fülkagylójába belenyaltam, úgy szerettem, majd' meghaltam.
Aztán még és még, és a legvégén ez már rendszeressé vált,
De lányok, ti csak sikoltoztok, nektek semmi szép nem fáj.
Héj lányok, akik tánccal játsszák el, hogy angyalok:
Kövér puttók, sovány szentek, izzadt testtel hová mentek?
***
Akinek szíve szakad egy daltól, akik sosem halnak meg,
Akik tudják, mit kell tenniük, mert így lenni nem lehet,
Mi egy hangszertokba zártuk ezt be, hát énekeljük el,
Hogy más világ van, másik szemmel, ápoljuk a lelkünk szexszel.
Én nemnemnemnemnemnem hiszem, hiszen más már belehalt,
Hát kidobtam a szemétbe, pedig írtam már egy dalt.
Annak szólt, aki érti, vagy úgy tesz, mintha értené:
Mit kerestem, miért nem leltem borban, nőben, versben, szerben.