Öcsémnek emlékül
Mes
Újra élek dolgokat, mit együtt tettünk
Beteszek filmeket, mit együtt néztünk
Én marhára untam, de te ugyanúgy nevettél
Vagy mikor egy régi képet a kezedbe vettél
Annyi gondolat mi öli most a lelkemet
Előtör a régi érzés, átkozom az életet
Arcomat mécsesek vörös lángja mossa
Gyötör a kérdés mi az, mi őt nekem visszahozza
14 szál virág 14 életév egyetlen pillanat és most véget ért
Egyetlen érzés, csak a fájdalom hogy érezzem hogy élek
És várhatom, hogy itt lesz a vég és te eljössz értem
Majd egymást ölelve szállunk a menybe
És eltűnik a rossz csak a szép, marad a lelkedbe
Mindannyiunk képét látjuk majd a szemedbe
Kik szerettünk téged, kiknek most is hiányzol
Kik óvtunk téged mindig minden rossztól
Kik most is sírnak, ha hallják a nevedet
Kik most sem értik miért történt ez veled
Refr.: Minden más, az életben, sok a változás
Másnál szánalom az én szívemben
Csak a fájdalom él, mert elmentél már nem vagy itt
Testvérem, csak az Istent kérem legyen jó helyen a vérem
Bűnösek az emberek és az ártatlan ki távozik
A legszomorúbb történet a világ meg nem változik
Csak még egy percet adj mielőtt odaadnám mindenem
Átkozlak Istenem mert elvetted a testvérem
Sajnálom hogy büszke voltam én vagyok kit megvetek
Ezernyi alkalom volt nem mondtam hogy szeretlek
Csak még egy percet melletted én odaadnám életem
Szívemben csak félelem most megszűnik az értelem
Gondolkozok mindenen és előtör a fájdalom
Annyi mindent nem éltél meg úgy sajnálom
Nem lesz már gyereked kit tarthatsz majd a karodon
Nem lesz már szerelmed kinek csókját érzed ajkadon
Ugye tudod hogy szerettünk mert ajándék mi voltál
Felriadok esténként és úgy érzem hogy szóltál
Én még nézem az ajtót várom hogy belépj rajta
Csak a keserűség mi a szívemet marja
A szép emlékek mint a könnyek az út porát mossa
Nincsen ima nincsen Isten ki nekem őt visszaadja
Még elhiszem hogy felveszed és tárcsázom a számodat
Aludj drága kisöcsém én majd őrzöm az álmodat
Refr.:
Beteszek filmeket, mit együtt néztünk
Én marhára untam, de te ugyanúgy nevettél
Vagy mikor egy régi képet a kezedbe vettél
Annyi gondolat mi öli most a lelkemet
Előtör a régi érzés, átkozom az életet
Arcomat mécsesek vörös lángja mossa
Gyötör a kérdés mi az, mi őt nekem visszahozza
14 szál virág 14 életév egyetlen pillanat és most véget ért
Egyetlen érzés, csak a fájdalom hogy érezzem hogy élek
És várhatom, hogy itt lesz a vég és te eljössz értem
Majd egymást ölelve szállunk a menybe
És eltűnik a rossz csak a szép, marad a lelkedbe
Mindannyiunk képét látjuk majd a szemedbe
Kik szerettünk téged, kiknek most is hiányzol
Kik óvtunk téged mindig minden rossztól
Kik most is sírnak, ha hallják a nevedet
Kik most sem értik miért történt ez veled
Refr.: Minden más, az életben, sok a változás
Másnál szánalom az én szívemben
Csak a fájdalom él, mert elmentél már nem vagy itt
Testvérem, csak az Istent kérem legyen jó helyen a vérem
Bűnösek az emberek és az ártatlan ki távozik
A legszomorúbb történet a világ meg nem változik
Csak még egy percet adj mielőtt odaadnám mindenem
Átkozlak Istenem mert elvetted a testvérem
Sajnálom hogy büszke voltam én vagyok kit megvetek
Ezernyi alkalom volt nem mondtam hogy szeretlek
Csak még egy percet melletted én odaadnám életem
Szívemben csak félelem most megszűnik az értelem
Gondolkozok mindenen és előtör a fájdalom
Annyi mindent nem éltél meg úgy sajnálom
Nem lesz már gyereked kit tarthatsz majd a karodon
Nem lesz már szerelmed kinek csókját érzed ajkadon
Ugye tudod hogy szerettünk mert ajándék mi voltál
Felriadok esténként és úgy érzem hogy szóltál
Én még nézem az ajtót várom hogy belépj rajta
Csak a keserűség mi a szívemet marja
A szép emlékek mint a könnyek az út porát mossa
Nincsen ima nincsen Isten ki nekem őt visszaadja
Még elhiszem hogy felveszed és tárcsázom a számodat
Aludj drága kisöcsém én majd őrzöm az álmodat
Refr.:
kapcsolódó videók
