Most tanulok nálad nélkül élni,
megszokni, hogy nincs már a csoda,
mi megtanított karjaid közt égni,
s mit megismételt minden éjszaka.
Most tanulok lemondani rólad,
temetni a tegnap örömét.
Nem kérdezni magamtól, hogy hol vagy,
ha fogva tart, ha rámtör a sötét.
Most tanulom feledni az arcod,
most tanulom feledni a hangod,
s felemelni védőpajzs gyanánt
a könnyeimtől megtisztult magányt.
Most tanulok mindent visszakérni,
mit az élet tőlem ellopott,
most tanulok nálad nélkül élni.-
Iszonyú rossz tanítvány vagyok!
Most tanulok nálad nélkül élni,
megszokni, hogy nincs már a csoda,
mi megtanított karjaid közt égni,
s mit megismételt minden éjszaka.
Most tanulom feledni az arcod,
most tanulom feledni a hangod,
s felemelni védőpajzs gyanánt
a könnyeimtől megtisztult magányt.
Most tanulok mindent visszakérni,
mit az élet tőlem ellopott,
most tanulok nálad nélkül élni.-
Iszonyú rossz tanítvány vagyok!
Iszonyú rossz tanítvány vagyok!