Ambrus
Megtettem mindent családomért,
megtettem mindent fiamért,
szövetséget kötöttem, semmiért,
szövetséget kötöttem, egy álomért.
Tettem a dolgom, legyen kenyér,
tettem a dolgom, több legyen enyém.
Nincs igazi válasz a félelemért,
nincs igazi ok! Uram, mondd miért?
Megfeleltem mindenkinek, ne vessen meg az Ég!
fiamat arra neveltem,
a föld az a miénk.
Rosszul döntöttem, a gyónás nem elég,
mert jönnek majd mások,
hogy a földet elvegyék.
Kórus
A Föld érlelt aranyát méreggé kavarják,
az élet maradék magját, pénzért árusítják.
Ambrus ( bomlott elmével )
Magamban énekelek,
a táncot magamban járom,
érti azt úgy is, akinek szánom
Jönnek a kereskedők,
jönnek álruhában,
elveszik, mit építettem,
felszántják a tájat.
A világ útjain,
végleg eltévedtem.
Nincs más mentségem,
fiamat szerettem.
Jönnek égi bírák,
kérdezik majd tőlem,
amit tettem – miért –
kiért tettem.
Lesz majd felelet,
de nem magamat mentem.
Ebbe a világba születtem,
ebben a világban éltem!
Megszűnt a kötődés,
nincsen több gondom!
Itt a Földön, nincsen több dolgom!