Állok a téren és bambán bámulok,
Dúdolgatok, de lassan ráunok,
Állok a téren kezemben virággal,
Transzban vagyok, nem törődöm a világgal.
Jutnak eszembe olcsó közhelyek,
Rímelni kéne, de azt még nem merek,
Először állok kezemben virággal,
Valami frappáns kellene, mondjuk egy vidám dal:
La-la-la…
Állok a téren jönnek-mennek az emberek,
Az isteni szikra bennem csendben szendereg,
Nem jut eszembe semmi, de semmi rég,
Minden ötletem szétpattan, mint egy buborék.
De jön már gondolat, mint egy gyorsvonat,
Megoldja végre minden gondomat,
Megered a nyelvem, az új szövegem aranyat ér:
„Egy csokor virágot egy százasér’!”
La-la-la…