Kályhák mélyén fa parázslik
kint pedig tombol a szél
meghaltam, érzem eltűntem
olyan furcsa, hogy fentről
látom a vért
véres minden - kések testben
a kurvám ölt meg - most már végleg
a kurvám ölt meg - most már tényleg
ágyam szélén, takarómon
rúzsnyomok, mind a tiéd
én elbasztam, ott hogy
eltűrtem, minden éjjel mellém
raktad a kést...
ülsz egy széken - nézlek csendben
gyűlölhetnélek, de mindent értek
gyűlölhetnélek, de én csak nézlek
...én csak nézlek téged...
mi ez a szar, mi ez a szenvedés
mondd hová tart az élet
eredj élni, nehogy
szétkapjam a szád
tiszta égből köt az éj neked ruhát.