Nehéz volt a vérem, de mégis szerettek engem,
Istentelen rossz gyerekként felneveltek csendben.
Anyám, apám hozzátok szól, felnőtt fiatok:
Azt mondják rám Blues király, élek, de belehalok.
Kerültem az iskolát, a grundra kijártam,
Később a sarki kocsma vendégévé véltam.
Anyám, apám hozzátok szól, felnőtt fiatok:
Azt mondják rám Blues király, élek, de belehalok.
Anyám, apám ti velem vagytok, ezért vagyok erős,
Nem számolom a napokat, nem mérem az időt,
Szemét a mai világ, szürke füst az egész,
Mégis tovább csinálom, a blues örökké él!
Nekem is vannak gyermekeim, szívem értük meghasad.
Kinyílt a világ, de mégsem lettem szabad.
Anyám, apám hozzátok szól, felnőtt fiatok:
Azt mondják rám Blues király, élek, de belehalok.
Anyám, apám ti velem vagytok, ezért vagyok erős,
Nem számolom a napokat, nem mérem az időt,
Szemét a mai világ, szürke füst az egész,
Mégis tovább csinálom, a blues örökké él!
Napjaink cirkuszában, csak a pénz a nyerő,
Istenemre mondom - lesz még jobb idő.
Anyám, apám hozzátok szól, felnőtt fiatok:
Azt mondják rám Blues király, élek, de belehalok.
Anyám, apám ti velem vagytok, ezért vagyok erős,
Nem számolom a napokat, nem mérem az időt,
Szemét a mai világ, szürke füst az egész,
Mégis tovább csinálom, a blues örökké él!