Vers: 1
Amikor este ránk nevet a holdvilág,
még a rossz kedvünk is jóra vált,
Táncra perdűlnek a csillagok,
szemedben ott ragyog,
hogy élni jó dolog.
Az ember folyton várja csak a pénteket,
ám,ha lassan is jön mit tehet?
Néha úgy hajtaná szíve a gyors időt,
legyen-e hét egy kurta délelőtt.
Refr:
Vasárnap kimegyünk egy kis kocsmába,
öblitsük le a heti port,
csapjunk egy nagy murit a "Zöld-békába",
ott lesz ki szereti a bort.
És,hogyha ott érjük a zárórát,
hajadra rá teszünk egy fásstrófát,
amíg a "Zöld-békába"jó bort mérnek,
ott iszunk ugye cimborám.
Vers: 2
Néha a sors is csúnya tréfát űz velünk,
néha szűkre szabja életünk,
s'mert az ember nem egy "cokk-ra" tesz,
lehet,hogy dinka lesz,
s nem jó lóra tesz.
Van úgyhogy még a véletlen is közbe szól,
és egy gazdag rokon felkarol,
dehogyha Fortuna keveset van velünk,
nem lehet más az életvitelünk!
Refr:...
Vers: 3
Azért a földi lét az mégis jó dolog,
itt minden csak a nő körül forog,
huncut fajta ez a férfi nép,
odadja mindenét,de mégis félre lép,
a nő az másképp nézi,ezt az életet,
mert,ha ő valakit megszeret,
óvatosan teszi azt amit nem szabad,
és ezután nekünk csak egy marad!
Refr:...