Pálya udvaron ülve
Egy padon hátra dölve
Üresség a fejemben
Egy dallam cseng a fülemben
Gitárt fognék de nem lehet
Megszólalni nem merek
Ref: Pedig ordítanék de nem szabad
Torkomon akadnak a nagy szavak
Bezárt ajtómon rozsdás lakat
Körbe vesznek fehér falak
Fehér falamon sötét árnyak
Ajtóm elött őrök állnak
Kitörni innen nem merek
Láncok fogják a testemet
Megőrülök a magányban
Pedig lenne helyem a világban
Ref:
Egyszer az ajtómban hárman álltak
Hogy kiengednek nem is vártam
Emberként velem sohase bántak
Megkínoztak és odébb álltak
Már nem érzem azt ahogy fáj
Rám csak a sötét halál vár