Nézd, ez is boldogság:
Szépen mosolyog a Tél!
Hol a Nyár? - lehet, nem is gondol ránk-,
Minden hófehér.
Nézd, ahogy felhőn át
Itt-ott leköszön a fény!
Fut a szél, csupa piros arcot lát,
Minden út mentén.
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk.
Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelídült.
Gyere, szól már az énekszó,
Szánkó vár és friss hó!
Így jó, ma minden felnőtt
gyermekként játszó!
Szól már az énekszó,
Hintót húz négy patkó!
Nézz szét, ma minden jó:
álomnak látszó!
Nézd, ez is boldogság:
Hűsen simogat a Tél!
Ha benn ég a szívedben a forróság,
Nem lesz baj, ne félj!
Nézd, örök álmot sző,
Zöldben ünnepel a fánk!
Meseszép, égig ér a vén fenyő,
Dísze száz kis láng.
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk!
Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelídült.
Gyere, szól már az énekszó,
Szánkó vár és friss hó!
Így jó, ma minden felnőtt
gyermekként játszó!
Szól már az énekszó,
Hintót húz négy patkó!
Nézz szét, ma minden jó:
álomnak látszó!
Szól már az énekszó,
Hintót húz négy patkó!
Nézz szét, ma minden jó:
álomnak látszóóó!