Mondtam már neked, ne vedd el a kedvem,
Ne a múltam nézd, elore tekintgess,
Te vagy a legszebb, hozzám illo lány,
Jössz vagy nem, legyél boldog.
Tudnod kell, hogy együtt voltunk,
De te mást szeretsz már, nincs többé olyan, hogy mi,
Mit tudnék mondani, bennem csak a bánat,
Nélküled az életem, semmi csak szomorúság.
Istenem, Istenem, mit is mondhatnék?
Istenem, Istenem, mit mondjak neki?
Istenem, Istenem, hogy felejteném el?
Istenem, Istenem, akit úgy szeretek!
Utána megyek én, ot veszem el majd én,
Ha nem is tetszik, akkor is követlek,
Mondd nyugodtan: ciao - ciao, de én e helyett…
Elárulom, kit szeretek - csak téged, csak téged!
Nem bírom titkolni - nem bírom, nem bírom!
Te vagy az én szerelmem - szerelem, szerelem!
Neked adom a szívem - neked adom, neked adom!
Kimondom kit szeretek, utánad meghalok,
Jön a szerelem, mit tehetnék?
Nem bírok aludni, nem bírok sírni,
Kinek adhatnám a szívem, ha nem neked?
Mikor leszel az asszonyom, mikor leszel az enyém?
Tudják a cigányok, hogy jó család a miénk,
Veszek neked virágot, szép házat, adok sok pénzt,
Ha te is szeretsz, akkor áldjon meg minket a Jó Isten!