Fehér virágokkal van az oltár telve,
Fehér menyasszonynak liliom a lelke.
Fehér a ruhája, fehérebb a fátyla,
Egyedül a szíve van fekete gyászba.
Az orgona búgott, felcsendült az ének,
Azt hitték a nézők, hogy esküvőt néznek.
Hogy itt a boldogság az egekig ér fel,
Pedig csak egy kislány szívét temették el.