De jó a tonhal orli módra, hogyha friss a hal,
vagy egy szaftos pörkölt, egy mocsinggal,
mert misster nyalka macska,
Thomas opa macska,
kandur a vándor,
egy személyben én vagyok.
Lépek, mint bársonyon,
oly előkelő.
Bámulhatják a lábnyomom,
városon-mezőn.
S ha az utcán vonulok,
minden szem rám mered - igen
Izgatja őket, hogy ki lehetek,
hát átadom a névjegyemet,
mert, én
Misster nyalka macska,
Thomas opa macska,
kandur a vándor,
egy személyben én vagyok.
-Háhá. Monsieur, ön figyelemre méltó egyéniségnek látszik.
-Hát persze. A magam nemében egyedülálló vagyok.
-Száz kémény királya,
kit vár a búlvár.
Nincs ebben semmi új,
a szél is nekem fúj.
Hát jöjj utánam bátran,
hogyha rám bízod magad,
Kakutta és Bond, vagy az édes otthon,
ohh Párizs, vagy ahová csak akartok.
-Mi a csuda, egy kobor macska.
-Cssss, hallgasd.
-Csillagok porában, fönn a tejúton,
hempergőzök egy nagyot, mancsom kinyújtom,
otthonom a föld és az ég,
a hold és a csillagok,
és bárhol is járok a földtekén,
a tejszínhabja mind az enyém - bizony!
Mert Misster nyalka macska,
Thomas opa macska,
kandur a vándor,
egy személyben én vagyok.
Igen!
és ez pompás állapot.. -bizony