Tépett farmer, az oldalán lánc,
Éjjel-nappal hajt egy őrült láz.
Pezseg a vérem, - nyakamon - dagad az ér,
Ez az a érzés, ami mindent megér.
És én. - belevetem magam és nem tarthatsz vissza hidd el,
Lábam a gázpedálon, fék már régen nincsen.
Száguldok távol, messze még a cél,
Mögöttem porfelhő az égig ér.
Refr.
Ugyanaz a vér hajt, ugyanaz a tűz ég,
Ha szívből üvöltöm, hogy Rock'n'Roll az égig ér!
Ugyanaz a vér hajt, ugyanaz a tűz ég,
Ha szívből üvöltöm, a hangom az égig ér.
Mámoros éjjel, másnapos hajnal,
Egy újabb ébredés kimosott aggyal.
Száraz a torkom, a pokol éget,
Bevált gyógyszer, töltök még egyet.
S újra, belevetem magam, nem tarthat vissza senki,
Üvölt a zene, s nekem pont elég ennyi,
Ahhoz, hogy felpörögjek, ahhoz, hogy lássam,
Itt megkapok mindent amire vágytam.
Refr.
Ugyanaz a vér...