Még kell...
SP Éder Krisztián
Sp:
Sokszor kérdeztem, sokszor nem kaptam rá választ,
Sokszor van olyan, hogy a lány másik srácot választ,
Tudom, hogy ez így nem jó, meg hogy sz*r érzés,
Nem tudom, mi történik, egyre nagyobb a kísértés,
De hiába vérzek el, hiába, vagyok vele őszinte,
Hiába sírok esténként, hiába, ő szinte
Rám se néz, nevet rajtam, nekem ez fáj,
De egy [belső érzet kitart], és azt súgja muszáj
Kitartanom, mert hogy megérik a gyümölcs, enyém lesz talán,
Majd együtt nézünk csillagokra, de ez mély talár,
Halvány folt az egész, lehet, hogy holnap meghalok,
Lehet, hogy elüt az autó, de lehet, hogy valamit elkapok,
Fent leszek az égben, mondom, nem lett az enyém,
Nem értem el a célom, meg lesz rólam a vélemény,
De ezt nem akarom én se, szeretnék én még élni,
Szeretnék felnőni, hidd el nem akarok sokat kérni,
Csak pár kitartó barátot, akik majd vigyáznak rám,
Akik megóvnak a rossztól, mert ott elég nagy a szám,
De aki ismer, az tudja, én így érzem magam jól,
Hogy én úgy szeretek élni, hogy mellettem lágy dallam szól.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Volt, hogy éjszakákat nem aludtam át, mert hogy féltem,
Volt még olyan régen, hogy az anyukámat kértem,
Hogy feküdjön be mellém, mert én bánatos vagyok,
Nem értettem sosem, hogy mért bántanak a nagyok,
Volt, hogy aranyos kisgyerekként, öt-hat évesen,
Játszottam a gondolattal, milyen lesz, ha majd fényesen
Felnövök és élek boldogan, mint azt a mesékben láttam,
Volt, hogy nem mertem, de azt súgták, hogy csak bátran
Szóljak fel, hogyha nem tetszik valami, hogyha valami bánt,
Úgy látszik ez hatott, úgy látszik, hogy valaki megszánt,
Mert már érzek némi tiszteletet, talán másoktól,
Mert már hallottam, hogy [dupla krupp nem ettől], másoktól,
Hát, ja volt sok minden, remélem, hogy még lesz is,
De nem látok előre, lehet, hogy lesz még [búgó pestis],
Meg majd háború meg béke, persze nem így akartam,
Gyerekként nem így láttam, mert a szemem eltakartam.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Mikor felcsillan a fény, még sincs előttem semmi,
Valamit láttam, egy álom volt, de felkeltem és ennyi,
Néhány rég [íratlan] kép, néhány rég elfelejtett emlék,
Kicsordul egy könnycsepp szememből, szívesen visszamennék
A régi szép időket felemésztve, hív vissza a múlt,
Szeretnék látni, de nem tudok, mert ami volt, az már elmúlt,
Már csak homályos fényképek, már csak pár régi barát,
[Dantén eight] szállj fel, várom a mámor nagy hadát,
Hátha sikerül, lehet, hogy hátra nem nézek már többet,
Lehet a múltra lapozok, de jelenre építem a követ,
És várom, hogy megtörténjen, mi másnak van megírva,
Szeretném látni a sorsom, de a szemem ki van sírva,
Hiába minden próbálkozás, egyedül nem megy,
Hiába szeretnék várni, egyszer a vonat úgyis elmegy,
Várhatsz, hogy egyszer kitárjam a lelkem végre érted,
Nem vágom, hogy mért hagysz szenvedni, nem vágom, hogy mért kérted.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sokszor kérdeztem, sokszor nem kaptam rá választ,
Sokszor van olyan, hogy a lány másik srácot választ,
Tudom, hogy ez így nem jó, meg hogy sz*r érzés,
Nem tudom, mi történik, egyre nagyobb a kísértés,
De hiába vérzek el, hiába, vagyok vele őszinte,
Hiába sírok esténként, hiába, ő szinte
Rám se néz, nevet rajtam, nekem ez fáj,
De egy [belső érzet kitart], és azt súgja muszáj
Kitartanom, mert hogy megérik a gyümölcs, enyém lesz talán,
Majd együtt nézünk csillagokra, de ez mély talár,
Halvány folt az egész, lehet, hogy holnap meghalok,
Lehet, hogy elüt az autó, de lehet, hogy valamit elkapok,
Fent leszek az égben, mondom, nem lett az enyém,
Nem értem el a célom, meg lesz rólam a vélemény,
De ezt nem akarom én se, szeretnék én még élni,
Szeretnék felnőni, hidd el nem akarok sokat kérni,
Csak pár kitartó barátot, akik majd vigyáznak rám,
Akik megóvnak a rossztól, mert ott elég nagy a szám,
De aki ismer, az tudja, én így érzem magam jól,
Hogy én úgy szeretek élni, hogy mellettem lágy dallam szól.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Volt, hogy éjszakákat nem aludtam át, mert hogy féltem,
Volt még olyan régen, hogy az anyukámat kértem,
Hogy feküdjön be mellém, mert én bánatos vagyok,
Nem értettem sosem, hogy mért bántanak a nagyok,
Volt, hogy aranyos kisgyerekként, öt-hat évesen,
Játszottam a gondolattal, milyen lesz, ha majd fényesen
Felnövök és élek boldogan, mint azt a mesékben láttam,
Volt, hogy nem mertem, de azt súgták, hogy csak bátran
Szóljak fel, hogyha nem tetszik valami, hogyha valami bánt,
Úgy látszik ez hatott, úgy látszik, hogy valaki megszánt,
Mert már érzek némi tiszteletet, talán másoktól,
Mert már hallottam, hogy [dupla krupp nem ettől], másoktól,
Hát, ja volt sok minden, remélem, hogy még lesz is,
De nem látok előre, lehet, hogy lesz még [búgó pestis],
Meg majd háború meg béke, persze nem így akartam,
Gyerekként nem így láttam, mert a szemem eltakartam.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
Sp:
Mikor felcsillan a fény, még sincs előttem semmi,
Valamit láttam, egy álom volt, de felkeltem és ennyi,
Néhány rég [íratlan] kép, néhány rég elfelejtett emlék,
Kicsordul egy könnycsepp szememből, szívesen visszamennék
A régi szép időket felemésztve, hív vissza a múlt,
Szeretnék látni, de nem tudok, mert ami volt, az már elmúlt,
Már csak homályos fényképek, már csak pár régi barát,
[Dantén eight] szállj fel, várom a mámor nagy hadát,
Hátha sikerül, lehet, hogy hátra nem nézek már többet,
Lehet a múltra lapozok, de jelenre építem a követ,
És várom, hogy megtörténjen, mi másnak van megírva,
Szeretném látni a sorsom, de a szemem ki van sírva,
Hiába minden próbálkozás, egyedül nem megy,
Hiába szeretnék várni, egyszer a vonat úgyis elmegy,
Várhatsz, hogy egyszer kitárjam a lelkem végre érted,
Nem vágom, hogy mért hagysz szenvedni, nem vágom, hogy mért kérted.
Refrén (Sp & Benő): (2x)
Még kell, még több, még kell valami, hogy fejlődjek,
Még kell, még más, hogy ne nézzenek felhőnek,
Már volt, már kaptam, már tetszett az imázs,
Mégis kell, még több, mégis kell, még más.
előadó:
SP Éder Krisztián
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Éder Krisztián
szövegíró: Éder Krisztián
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 74268
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Éder Krisztián
szövegíró: Éder Krisztián
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 74268
kapcsolódó videók
