mega:

így visszanézve asszem mégiscsak élvezem,
ami történt, a sok szar a négyzeten

kellett..és hogy vesztek már nemszámít,
mellettem voltatok..történt mi történt

és ennyi..ez ellen nem kell mit tenni.
a tettek beszélnek, a szavak csak a körítés.

van egy kerítés mi kerít be.
véd a vádaktól, tõletek, és ez szerintem

így szükséges..mer a kés éles volt.
fõlega hátamban, de míg felettem hold

meg a csillagok, kezemben bor, meg a csikkhalom
az asztalon, talán lessz ez még így se

a semmi is semleges lesz, meg az I-re
a pont helyett vesszõ kerül, és ki szívlel

a szívem mélyen tudom..vagy csak remélem..
vagy csak remélem.. hogy még elérem õt..

refr.(geetee):
Hosszú az út mely elõttem áll, de megöltem már minden érzést.
Elállt minden vérzés, szemem fénye nem utat mutat, inkább elvakít.

Sokan tanítottak, takarítottak utánam én mindezt utáltam.
Nem kértem semmit, nem értem semmit el, nekem csak ennyi kell...

geetee:

Hosszú volt az út, mely elõttem állt,
hosszan is zarándokoltam, s ezért sokszor

mást okoltam, egy más pokolban jártam,
de sok oldal várta, hogy sokoldalammal

sokkoljak dalommal, én megpróbáltam...
mindent... de hiába, így is kizártak.

Most fázva, de remélve, ázva de egészben
várom, hogy szólj, hogy bókolj, hogy csókolj,

vagy ûzz el, betûzd el a nevem,
vagy nyisd fel a szemem, hagy nõjek egy új életre fel...

Gyújts énbennem fel mindent, és ültess újra
egy édenkertet, bár nem érdekeltek eddig

szép mesék, de minden lépésemet eddig
ébren tettem meg, térdre kényszerítve csúszok,

Ti meg húztok, ehelyett elég, ha egy
tõrrel leszúrtok...