Mondd miért állsz itt még, mire vársz?!
Én a falnak dőlve, zsebre tett kézzel,
Nézlek, de már régen, nem értem miért kell,
Az hogy szemrebbenés nélkül, arcunkat fedő maszkban,
Átverjük egymást folyton, minden pillanatban.
Szemrebbenés nélkül, minden pillanatban.
Refr.
Hazug szavaktól a fejem fáj,
Megvakít a hamis szivárvány!
Amit Te festesz az égre.
Én léptem, nem maradok itt tovább!
Tudod nincs jól így, hagyjuk hát,
Én megyek tovább zsebre tett kézzel.
Nem hallom már mit mondasz, de hidd el nem is érdekel régen-
-Az, hogy mit hazudnál újra, szemrebbenés nélkül,
Hamuvá vált a tűz, ami vadul tombolt bennünk.
Hamu lett a tűzből, ami vadul égett bennünk.
Refr.
Hazug szavaktól a fejem fáj,
Megvakít a hamis szivárvány.
Amit Te festesz az égre.
Én léptem, nem maradok itt tovább.