Még egy érzés
Juniker
Nem kell még elbuknod,lehet még folytatnod!
Nem kell mindent felrugni,nem kell megbolygatnod!
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod!
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Egy érzés!-ami azt mondja,h vége,nincsen erőd felkelni,
nem nézel az égre. Egy gondolat vezérel,csak suttogja,h végre,
meghalsz most Te is,kikerülsz a jégre.
Egy pillanat!-ami megszüntett mindent,elfordit téged,feloszlat minket,
hiába is bánod,csak a rosszat látod,neked most ez kell a más világot várod!
Egy hang!-ami kiált az égig,azt hiszed ez így marad,így lesz jó végig,
mocskos az élet,nem is volt ám tiszta,de elsüllyedsz a mélybe,senki nem húz vissza,
bonyolultnak látszom,csak egy kirakoval játszom,beléd léptek páran,meglátszik a lábnyom,
a lelkedben kavarog az örvény,de várd ki a holnapot,legyen ez egy törvény!
Elmerengve némán,felkiáltó szavak,sötétek az utcák,sötétek a falak,sötétek a múltunk,
foszlanak az emlékek,feltörnek a nagyok,elhullnak a gyengébbek. Erős vagy Te is,
csak ezt most nem érzed,szemezel a halállal,a szürkeséget nézed,térj észhez kérlek,
az életed féltsed,neked mondom testvér,neked mondom,Értsd meg,hogy:
Ref:
Nem kell még elbuknod,lehet még folytatnod,
Nem kell mindent felrugnod,nem kell megbolygatnod,
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod,
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Számíthasz rám is,mint ahogyan más is,
Nyisd ki a szemed,nyiss ki és láss is,
szép ez az élet,ha másképpen éled,
Változhat minden remélem,h érted!?
Csak nézed a tájat,h minden szabályos,
égnek a fények,mégis minden homályos,
az utcán egy vándor neked vetíti a múltat,
sírnak a holtak,kikhez hozzá szóltak,
az álmok vagy idegen kezek,de mit érhetnek ezek?-Hangosodó neszek.
Kiáltják,h neked,majd keresztbe teszek,minden éjjel egy szenvedést az ágyad mellé teszek.
Hazaárulnak a szemek és remegnek a kezek,a füledbe súgom,h a kisérteted leszek,
soha elnem veszek,hiába is várod,hiába kiáltod,h szánod és bánód a bűnőd,a múltad,
hiányokba bujtat,mindenkinek szemébe a hazugságot fújtad. Csöndes rideg estén majd idézik a múltad,
emlékezzél arra,h más életét fel túrtad! Elvittek egy kérdést,de én hozok majd egy választ,
talán nem lesz semmi ami az élettől elválaszt,sötét az utca,sáros a város,koborgó tekintett,
a lelked magányos,szembeszél nem beszél csak úgy némán vallat,eltünt egy álmod,elszakadt a szallag
a fejedben,nincsen erő a kezedben,eltünik minden,nincsen fény a szemedben!
Ref:
Nem kell még elbuknod,lehet még folytatnod,
Nem kell mindent felrugnod,nem kell megbolygatnod,
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod,
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Számíthasz rám is,mint ahogyan más is,
Nyisd ki a szemed,nyiss ki és láss is,
szép ez az élet,ha másképpen éled,
Változhat minden remélem,h érted!?
Nem kell mindent felrugni,nem kell megbolygatnod!
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod!
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Egy érzés!-ami azt mondja,h vége,nincsen erőd felkelni,
nem nézel az égre. Egy gondolat vezérel,csak suttogja,h végre,
meghalsz most Te is,kikerülsz a jégre.
Egy pillanat!-ami megszüntett mindent,elfordit téged,feloszlat minket,
hiába is bánod,csak a rosszat látod,neked most ez kell a más világot várod!
Egy hang!-ami kiált az égig,azt hiszed ez így marad,így lesz jó végig,
mocskos az élet,nem is volt ám tiszta,de elsüllyedsz a mélybe,senki nem húz vissza,
bonyolultnak látszom,csak egy kirakoval játszom,beléd léptek páran,meglátszik a lábnyom,
a lelkedben kavarog az örvény,de várd ki a holnapot,legyen ez egy törvény!
Elmerengve némán,felkiáltó szavak,sötétek az utcák,sötétek a falak,sötétek a múltunk,
foszlanak az emlékek,feltörnek a nagyok,elhullnak a gyengébbek. Erős vagy Te is,
csak ezt most nem érzed,szemezel a halállal,a szürkeséget nézed,térj észhez kérlek,
az életed féltsed,neked mondom testvér,neked mondom,Értsd meg,hogy:
Ref:
Nem kell még elbuknod,lehet még folytatnod,
Nem kell mindent felrugnod,nem kell megbolygatnod,
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod,
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Számíthasz rám is,mint ahogyan más is,
Nyisd ki a szemed,nyiss ki és láss is,
szép ez az élet,ha másképpen éled,
Változhat minden remélem,h érted!?
Csak nézed a tájat,h minden szabályos,
égnek a fények,mégis minden homályos,
az utcán egy vándor neked vetíti a múltat,
sírnak a holtak,kikhez hozzá szóltak,
az álmok vagy idegen kezek,de mit érhetnek ezek?-Hangosodó neszek.
Kiáltják,h neked,majd keresztbe teszek,minden éjjel egy szenvedést az ágyad mellé teszek.
Hazaárulnak a szemek és remegnek a kezek,a füledbe súgom,h a kisérteted leszek,
soha elnem veszek,hiába is várod,hiába kiáltod,h szánod és bánód a bűnőd,a múltad,
hiányokba bujtat,mindenkinek szemébe a hazugságot fújtad. Csöndes rideg estén majd idézik a múltad,
emlékezzél arra,h más életét fel túrtad! Elvittek egy kérdést,de én hozok majd egy választ,
talán nem lesz semmi ami az élettől elválaszt,sötét az utca,sáros a város,koborgó tekintett,
a lelked magányos,szembeszél nem beszél csak úgy némán vallat,eltünt egy álmod,elszakadt a szallag
a fejedben,nincsen erő a kezedben,eltünik minden,nincsen fény a szemedben!
Ref:
Nem kell még elbuknod,lehet még folytatnod,
Nem kell mindent felrugnod,nem kell megbolygatnod,
Nem kell még elmenned,itt kell még maradnod,
Szeretnek sokan,nem szabad még feladnod!
Számíthasz rám is,mint ahogyan más is,
Nyisd ki a szemed,nyiss ki és láss is,
szép ez az élet,ha másképpen éled,
Változhat minden remélem,h érted!?
kapcsolódó videók
