Hív, vonz az ég és az ismeretlen csábít
Egy új világ feltárul szirmát fénylőn szórja szét
Semmiből tör elő, és most mindent megvilágít
Megkóstoltad érzed ebből sosem lesz elég
Tombol a felhő, elvarázsol, port kavar a szél
Villámok közt veled táncol, hallgasd, mit mesél
Lebegj, szállj, mint egy nagy madár
Kinek a lelke sosem fárad
Reméld hát, lehunyt szemekkel,
Hogy átjár majd a fény
A harang szól, és a falakról
Valami furcsa érzés árad
A szabad szél, valami mást mesél
Álmot hint eléd
A láng újra ég, megperzseli a szárnyad
A tükörből egy ismeretlen szempár néz le rád
Felszippant, vagy felszippantod
Figyelnek az árnyak
Lelkedben száz fokos lázzal szikrát szór a vágy
Tombol a felhő…
Lebegj, szállj…