Vidéken nyaraltam kiskoromban én,
Nagyanyám egy apró házban élt.
Édes kását főzött, tejjel is kínált,
Esténként az életről is mesélt.
Csupa ránc volt arca,
Szeme mégis mindig nyugtató.
Ó én megszerettem a szívem nyugtató tücsökzenét,
Ó én megszerettem a lelkem gyógyító tücsökzenét.
Nagyanyám már nincsen, végleg elhagyott,
Elmúltak a szép vakációk,
Csak a percet várom,hogy a jó szomszéd,
Kikapcsolja már a rádiót.
Csak a csodát várom,
Mert a zajban semmi sem enyém.
Mert én megszerettem a szívem nyugtató tücsökzenét.
Ó én megszerettem a lelkem gyógyító tücsökzenét.
Na na na na na na
Na na na na na
Na na na na na na na na na
Na na na na na na
Na na na na na
Na na na na na na na na na
Csak a csodát várom,
Mert a zajban semmi sem enyém.
Mert én megszerettem a szívem nyugtató tücsökzenét.
Ó én megszerettem a lelkem gyógyító tücsökzenét.
Ó én megszerettem a szívem nyugtató tücsökzenét,
Ó én megszerettem a lelkem gyógyító tücsökzenét.