Már csomagokban őrzi a dolgait,
és megölel még, de már nem szorít,
és látod a kulcsai mellett
a jegyet az asztalán.
Gyűrött papíron távoli cím,
egy telefonszám.
A hajnal eret vág a városon.
Az aszfalton álmok párolognak el.
Látod, ahogyan ő is lassan eltűnik
az utcákra fröccsent, álmos tömegben.
Ma megölöd a délutánt. Valahol, valakivel.
És vacogó vággyal járod az éjjelt, hogy szerető altasson el.
Az elárvultak törzshelyein a vadászat véget ér,
s egy csupa-jaj blues a holnapba elkísér.
A hajnal eret vág odalenn a városon.
Az aszfalton álmok párolognak el.
Hova futhatsz, nem tudom,
egyedülléttől szárazon, szerelemtől részegen.
Nem karol fel senki sem,
egyedülléttől szárazon, szerelemtől részegen.
Nem fogad be senki sem,
egyedülléttől szárazon, szerelemtől részegen.