Sej, a szili (szanyi) híd alatt, híd alatt
három kislány rozmaringot arat.
Én vagyok a rozmaring szedője,
barna kislány igaz szeretője.
Ezt a kislányt ne vedd el,
ne vedd el.
Nem győzöd meg selyemmel,
selyemmel.
Ha nem győzöd selyemmel,
selyemmel,
Majd meggyőzöd rudazó
kötéllel.
Azért hogy a szeretőm elhagyott, elhagyott,
én azért egy cseppet sem búsulok.
A rózsa sem nyílik ki egyszerre,
lesz szeretőm vasárnap estére.
Barna kislány ne dizzegj, ne duzzogj!
Mert az éjjel nem jutott, nem jutott.
Ha az éjjel nem jutott, nem jutott,
holnap éjjel megkapod, megkapod. [Meglátod!]