Most is érzem illatát, őrzöm minden sóhaját.
Magányomban vele érzem, ölelése óvva kérem.
A hajnal is csak vele lát, miért vár mégis hűvös ágy reám.
Mondanám, mondanám akár százszor, de a csend nyeli el szavamat.
Ha hallanád, értenéd ;de ha távol felemészti a múlt panaszát.
Mondanám, mondanám akár százszor, de a csend nyeli el szavamat.
Most is hallom halk szavát, érzem minden bánatát.
Ránk is vár egy azt igérted, fél mesét te mesélted.
Várom még az új csodát, csak azt kérem ,hogy hald a szív szavát.
Mondanám, mondanám akár százszor, de a csend nyeli el szavamat.
Ha hallanád, értenéd ;de ha távol felemészti a múlt panaszát.
Mondanám, mondanám akár százszor, de a csend nyeli el szavamat.