Én várok rád, és ne tudom,
hogy miért vagyok ilyen,
Csak hiszem azt, hogy látlak,
s érted dobog szívem.
Csak tudnám azt, hogy miért,
akkora a szívem, mint a hold,
Te is tudod jól, hogy ez,
múltkor még máshogy volt.
Refr.
Várok rád, pedig indulnom kell,
Várok rád, soha nem hagylak el.
Nézek még rád, mond el mi bánt,
Én tudom még azt az imát,
Mi volt rég.
Azt hittem én akkor,
hogy szabadon nézhetek rád,
Pedig csak bámultam,
a házak ablakát.
A házak ablakát,
és közben néztelek még téged,
De lesz talán még idő,
mikor ezt te is megérted.
Refr.