Egy hamvas arcú kisgyerek
Csináljuk a fesztivált
Nem ismeri az életet,
Mi bármit mondunk, hisz nekünk,
A példakép az életünk.
2. De mit gondol, ha mással lát,
Ha rádöbben, hogy elhagytál,
Ha megkérdezi, mit felelsz,
Hogy minket többé nem szeretsz?
Csöpp szíve megremeg, nem érti meg.
R. Nem akarom, hogy így legyen,
Nem engedem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem!
3. Ha elragad a képzelet,
Én mindenkitôl féltelek,
A mindenünk egy kis gyerek,
Őt cserben hagyni nem lehet.
Ha mégis megteszed, elvesztheted.
R. Nem akarom, hogy így legyen,
Nem engedem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem!
4. Mert biztos sírni fog, ha elhagyod,
S nem leszünk soha boldogok, te is tudod,
Sohasem, sohasem, sohasem, sohasem, sohasem.
Ugye nem hagyod el, ugye nem hagyod el
Sohasem, sohasem, sohasem?