Vágyom már rá,
Hogy ránk szakadjon az ég,
Álljon hát alá,
Minden emberi lény.
Túl sokan vagyunk lenn,
Most el kell hagynunk a földet,
Vágjunk hát el,
Minden égi kötelet.
A pokolban majd Én,
Magam őrzöm a lángot,
Az ámulat fényétől,
Ti már semmit sem láttok.
Tönkre hajtott fejjel,
Mind sorban álltok,
Játsszátok kezemre,
A halandó világot!
Ref.:
Ha nem elég szép, ha nem elég jó,
Így a végzet,
Csak oda szól az életben,
Retúr-t nem kérhetsz.
Ha Neked ez szép, ha Neked ez jó,
Így Te kérted,
Csak oda szól az életben,
Retúr-t nem kérhetsz.
A felhőknek az égen,
Könnye is kicsordul,
A születendő gyermek,
Anyatejért koldul.
Elbutított elmék,
Szüljetek szolgákat,
Kik alázattal lesznek,
A pokoli hordának.
Kivívhatjuk könnyen,
Az égiek haragját,
Kongassuk meg együtt,
A káosz harangját.
Lökjétek le mindet,
Aki ellenem, szolgál,
Legyen hát enyém,
Ez az elmúlandó ország!