Mennyi elhullt virág,selbújt szilánk.
A szívnek egy régen ejtett seb éppúgy fáj.
Ne is ébressz fel,jobb volt úgy,hogy távol voltál!
Aki voltam már más,tényleg hibás az oldal,mit fellapozni
többé nem vágysz.De ha nem félsz egy új lapon egy új sort találsz.
Bízom vakon.Hátha átlátsz majd s elhiszed,hogy tényleg így van.
Hátha mégis csak hallod azt,mit elhallgattam.
S hogy véges az út,de mit ma tőled kaptam végtelen!S kell nekem!
Lásd,hogy mit megteszek,
Csak hogy mellettem itt maradj és otthont találj!
Hagyd,hogy mégjobb legyek,hogy Te jobb úton járj!
S mindent jóvá tegyek,hogy ma bízz bennem és élhess úgy,hogy nincs félelem.S elhidd csak a jó végtelen!Végtelen!
-Mennyi elhullt virág
-S elbújt szilánk
-A szívnek egy régen ejtett seb éppúgy fáj
-Ne is ébressz fel,jobb volt úgy,hogy távol voltál!
Bízom vakon.Hátha átlátsz majd s nem hiszed,hogy tényleg így van.
Hátha mégis csak hallod azt,mit elhallgattam.
S hogy véges az út,de mit ma tőled kaptam végtelen!S kell nekem!
Lásd,hogy mit megteszek,
Csak hogy mellettem itt maradj és otthont találj!
Hagyd,hogy mégjobb legyek,hogy Te jobb úton járj!
S mindent jóvá tegyek,hogy ma bízz bennem és élhess úgy,hogy nincs félelem.S elhidd csak a jó végtelen!Végtelen!
Végtelen!Végtelen!Végtelen!