Évek szava szólt,
évek szava nekem mesélte el,
hogy mennyire véges az út,
melyen indultam, s tovább mennem kell.
Mulandóság Asszonya,
kinek örök az otthona,
ki előtt mindig hosszú a sor:
reményeinket elrejted valahol.
évek szava kért,
évek szava tőlem reméli most,
életemről a nagy dumát.
Szólok magamhoz: végre ne hazudozz!
Mulandóság Asszonya,
kinek örök az otthona,
ki előtt mindig hosszú a sor:
reményeinket elrejted valahol.
évek szava vár,
évek szava tőlem kéri már,
hogy feledjem régi életem,
így talán lesz, ki egyszer megtalál.
Múlandóság Asszonya,
kinek örök az otthona,
ki előtt mindig hosszú a sor:
reményeinket elrejted valahol.