Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok,
A szegény legénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat, a szegény legénynek,
Nem találja házát a szeretőjének.
Istenem, Istenem, édes jó Istenem,
Mikor lesz énnékem szép szabad életem?
Akkor lesz énnékem szép szabad életem,
Mikor a babámat kedvemre ölelem.
Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom,
nem söpör már téged az én gyönge karom.
Volt nékem is tavasz, akácvirágzás is...
söpörtem eleget, söpörjön már más is!
Bort iszik a legény piros az orcája,
Azt hiszik a lányok, hogy pünkösdi rózsa.
Ne higgyétek lányok nem pünkösdi rózsa,
Hanem a szerelem lángja lobog rajta.
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok,
A szegény legénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat, a szegény legénynek,
Nem találja házát a szeretőjének.
Mikor megtalálta szeretője házát,
Más karjában lelte szíve választottját.
Csillagok, csillagok, boruljatok éjbe!
Ott fekszik a legény erdő sűrűjébe.