A gond volt a társam, kísért, mint árnyék,
A szomorú magány, az volt mi várt rég.
De fellángolt szívem, lettél a remény,
És megállt az idő, jöttél már felém.
Boldog minden perc, amit veled tölthetek,
Adtál nekem, egy új életet.
Őrzök minden szót, amit tőled kaphatok,
Most már örökre a tiéd vagyok.
Séták az éjben, csillagok alatt,
Ültünk egy padon, égtek a szavak.
Köszönöm százszor, hogy enyém lettél,
Most fogom a kezed, mert megszerettél.
Boldog minden perc, amit veled tölthetek,
Adtál nekem, egy új életet.
Őrzök minden szót, amit tőled kaphatok,
Most már örökre a tiéd vagyok.
Boldog minden perc, amit veled tölthetek,
Adtál nekem, egy új életet.
Őrzök minden szót, amit tőled kaphatok,
Most már örökre a tiéd vagyok.